_ Pokoli történetek-Mennyei történetek_
Isten gyermeke
Júdás evangéliuma
Teremtés vagy Evolúció
Az özönvíz
Az ember
Táplálkozás
Lázadás a Bountyn
Szavazógép
Szükség van Csornán Isten mélyebb megismerésére?
    Igen
    Csak mértékkel
    Nem is tudom
    Nincs
    Nemérdekel
 
Érdekességek

 

2012

1999-ben Nostradamus jóslataira hivatkoztak, az ezredfordulón a millennium adta az aktualitást, öt évvel később 2005. május 5-én pedig a dátumban egymás mellé kerülő három ötös okozott pánikot. Most itt az újabb őrület, a maják naptára szerint 2012. december 21-én jön el a vég.

A maják számításai

A maják Kr.u. 250 és 900 között élték virágkorukat Közép-Amerikában. Történelmük azonban a Krisztus előtti évszázadokra nyúlik vissza, és 1550-ig íródott. Fejlett kultúrát hoztak létre, írott nyelvvel rendelkeztek, monumentális épületeket emeltek és precíz matematikai, csillagászati számításokra voltak képesek. Az idő – mint megannyi más ókori civilizációban – spirituális jelentőséggel bírt. Létüket befolyásolta az évszakok változása, így megélhetésük függött attól, hogy helyesen értelmezzék az „idők jeleit”. A napok számlálására speciális – a Gergely-naptárnál pontosabb – naptárt alkottak, mely – a mi naptárunk szerint – Kr.e 3114. augusztus 14-vel indult, ez a nap volt a 0.0.0.0.0. A maják nem a 10-es, hanem a 20-as számrendszert használták, így a naptár a 20 naponként fordul egyet. (Pl. 0.0.0.1.0, Kr.e 3114. szeptember 3-ra esett.) Egy kis számolgatás után eljutunk a maja Hosszú-számítású naptárnak utolsó időpontjáig, a 13.0.0.0.0-ra, amely pontosan 2012. december 21-én lesz.

Hogy ekkor mi fog történni? Csak találgatások vannak. Egyesek azt mondják, a Föld találkozik egy Nibiru, más néven Planet X nevű – a Fölnél harmincszor nagyobb – vörös bolygóval. A Nibiru olyan közel kerül hozzánk, hogy megfordul bolygónk mágneses polaritása, és ez elpusztítja világunkat. A Föld lakosságának 1/3-a azonnal meghal a természeti katasztrófák következtében, a fennmaradó lakosságnak további 2/3-a veszik el a katasztrófa másodlagos hatásai (élelmiszerhiány és éhezés) miatt a találkozást követő 6 hónapon belül. A bökkenő az, hogy a tudósok minden kétséget kizárólag cáfolják egy tizedik bolygó létezését a Naprendszerben. Egyébként már szabad szemmel is látnunk kellene egy ekkora bolygót, amely három éven belül ideérkezik, mert közelebb lenne akkor már hozzánk, mint a Jupiter. Nibirut különben az ókori sumérok találták ki, szerintük az Marduk istenük lakóhelye. Mindez nem jelent gondot a hívőknek, szerintük a kormányok, és a tudósok eltitkoják előttünk az igazságot. A pánikot keltők azt sem veszik figyelembe, hogy a maják sohasem beszéltek világvégéről, az ő időszemléletük ciklikus: a vég számukra csak az új kezdetet jelenti.

Ez utóbbi gondolatot hirdetik az ezoterikus, okkult tanítók is. Szerintük 2012 után az élet tovább folytatódik, de paradigmaváltás történik. Véget ér a „halak” korszaka és belépünk a „vízöntő” korba, mely új spirituális megtapasztalásokat, új gondolkodásmódot, gazdasági, politikai struktúrákat fog létrehozni. Egy honlapon olvastam: „Mi fog történni velünk? Leginkább azt fogjuk érezni, hogy könnyebb a testünk, állítólag áttetszőbb is lesz. Egyfajta átalakuláson megy majd mindenki keresztül mind testileg, mind szellemileg, mind lelkileg. A szellemi felemelkedés folyamata lesz a legjelentősebb… Virágozni fog az ezotéria… Még inkább a nőies jin energiák fognak érvényesülni, azaz a szeretet, a család, és minden, ami a nőiséggel kapcsolatos, felerősödik.”

Ezt a megoldást részesíti előnyben Roland Emmerich látványos filmje is, melynek végén az élet a nagy katasztrófa után tovább folytatódik Földünkön. A Biblia egyébként egyértelműen kijelenti számunkra, hogy nem lesz többé olyan özönvíz, mint Nóé korában. Isten megígérte az emberiségnek: „Szövetségre lépek veletek, és semmi sem pusztul el többé özönvíz miatt, mert nem lesz többé özönvíz a föld elpusztítására.” (1Móz 9,11) Ennek a szövetségnek a jele a szivárvány. A film ezt az Igét is figyelmen kívül hagyja.

Be nem teljesült jóslatok

1995-ben James Randi, angol újságíró összegyűjtött negyvenkilenc világvége jóslatot, melyek nem teljesedtek be a történelemben. Néhányat kiemelnék a felsorolásból.

Egyes apokrif írások szerint az utolsó ítéletnek 1000 évvel Jézus Krisztus születése kellett volna bekövetkezni. Az állítások szerint az utolsó évben a földet nem művelték meg, mivel azt gondolták, terményre úgysem lesz szükségük.

Johannes Stöffler asztrológus 1499-ben megjósolta, hogy 1524. február 20-án nagy özönvíz következik be. Annyira hittek a jóslatának, hogy több mint száz pamfletet írtak híres próféciájáról. Stöffler jóslatainak hatására Németországban elkezdtek csónakokat ácsolni, míg egy bizonyos von Iggleheim gróf egy háromszintes bárkát építtetett. Toulouse-ban Aurial francia elnök szintén egy nagy bárkát készíttetett magának. Egyes európai városokban a lakosság a kikötőben horgonyozó hajókon keresett menedéket. Amikor a megjósolt napon, amelyre von Iggleheim bárkáját előkészítette, csak könnyű eső esett, az árvízre váró tömeg ámokfutásba kezdett és jobb dolga nem lévén, halálra kövezte a grófot. A nagy tolongásban százakat tapostak halálra. Stöffler, aki túlélte a tömeg haragját, számításait átvizsgálva, egy új dátummal, 1528-cal állott elő, de akkor már senki sem hallgatott rá.

William Miller, a Millerita Egyház alapítója tizenöt éven át gondosan tanulmányozta a Szentírást, és arra a következtetésre jutott, hogy a világ vége valamikor 1843-ban jön el. Ezt a felfedezését, amelyet „éjszakai sikoltásnak” nevezett el, 1831-ben jelentette be. A megjövendölt Armageddon ismét elmaradt.

A Jehova Tanúi három megjelölt világvége dátuma sem vált valóra. 1874, 1914, 1975 sem okozott világégést.

A Biblia és a világvége

A Biblia beszél a világ keletkezéséről és végéről, elutasítja a ciklikus világszemléletet. Konkrét időpontokat viszont nem jelöl meg. „Azt a napot viszont, vagy azt az órát senki sem tudja: sem az ég angyalai, sem a Fiú, hanem csak az Atya egyedül.” (Mt 24,36) Felesleges tehát a jósolgatás, számolgatás. Viszont arra bátorít minket a Szentírás, hogy figyeljük az idők jeleit: „Okuljatok a fügefa példáján: amikor már zsendül az ága, és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár. Így ti is, amikor mindezt látjátok, vegyétek észre, hogy közel van ő, az ajtó előtt.” (Mt 24,32-33) Milyen jelekről szólt Megváltónk? Háborúkról, természeti katasztrófákról, hamis krisztusokról, az evangélium egyetemes hirdetéséről, a szeretet meghideghüléséről. Ezeket a jeleket látjuk napjainkban. Mit tegyünk tehát? „Vigyázzatok tehát, mert nem tudjátok melyik órában jön el a ti Uratok!” (Mt 24,42)

Legyünk tehát készen, éljünk úgy minden egyes napon, mintha az lenne életünk utolsó napja! Törekedjünk a szent életre, a szolgálatra, az Úrral való közösségre, és akkor nem lehet semmi félelmünk a jövőt illetően.

Merényi Zoltán

E-mail | Kezdőoldal | Kedvencek közé Pannon Set